🐨Koala

A koala (Phascolarctos cinereus) Kelet- és Délkelet-Ausztráliában honos erszényes emlősfaj. Rendszertani családjának egyetlen ma is élő tagja. Legközelebbi mai rokona a vombat. Külseje jellegzetes, tömzsi testének, bolyhos füleinek és nagy orrának köszönhetően könnyen felismerhető. Testhossza 60-85 cm, testsúlya 4-15 kg között mozog. Bundájának színe az ezüstszürkétől a csokoládébarnáig terjed. Az északon élő koalák jellemzően kisebbek és világosabb bundájúak déli fajtársaiknál. A koalák elsősorban a nyílt ligeterdők lakói, ahol az eukaliptuszfák lombjai között élnek. Kizárólag az különféle eukaliptuszfajok leveleit eszik, bár azok között is vannak kedveltebbek. A levelek kevés kalóriát és tápanyagot tartalmaznak, ezenkívül mérgezőek is, ezért a koala fiziológiájának számos ponton alkalmazkodnia kellett az egyhangú étrendhez. A koalák igyekeznek minél kevesebb energiát felhasználni, ezért lassú mozgásúak, a nap húsz óráját átalusszák a maradék négy órában pedig jórészt táplálkoznak. Magányos életmódot folytatnak, csak a párzási időszakban keresik fel egymást. Ilyenkor a hímek hangos bőgéssel igyekeznek megfélemlíteni egymást és nem ritkák a vérre menő harcok sem. A többi erszényeshez hasonlóan az újszülöttek nagyon fejletlenül jönnek világra és életük első hat-hét hónapját anyjuk erszényében töltik. Nagyjából egy évesen válnak önállóvá. Természetes ellenségeik közé tartoznak a ragadozó madarak és óriáskígyók, illetve a dingók és kóbor kutyák is megtámadják a földre leereszkedő egyedeket. Súlyos problémát jelentenek a járványok, általánosan elterjedt körükben a Chlamydia és a koala retrovírus fertőzés. Bár vadászatukkal már rég felhagytak, élőhelyeik az erdőirtás és az egyre gyakoribb bozóttüzek miatt egyre zsugorodnak. Az utóbbi két évtizedben becsült létszámuk felére esett vissza. Egyes ausztrál államokban már veszélyeztetett fajként tartják számon őket. Plüssmackószerű, kedves megjelenése miatt népszerű állat és Ausztrália egyik szimbóluma.

Text: Wikipedia, CC BY-SA 4.0.